| Itt a nyár, irány a különböző programok!Ha kedvetek van,nézzetek be különböző múzeumba, ahol sok érdekes infót tudhattok meg a városról és történetéről ill más témákról is!
KOSSUTH MÚZEUM
2700 CEGLÉD, MÚZEUM U. 5.
vezetője: Dr. Kocsis Gyula tel.: 53/310-637
Kossut Lajos Gimnázium
Az 1917-ben alapított ceglédi Kossuth Múzeum Pest megye egyik tájmúzeuma. Gyűjtőterületéhez tartozik - Cegléd városon kívül - Pest megye egyharmada, az egykori ceglédi, monori és nagykátai járás. A Kossuth Múzeum egyik lényeges feladata az e körzetbe tartozó települések tárgyi és szellemi emlékeinek gyűjtése, régészeti feltárásainak irányítása. A múzeum alapfunkcójának megfelelően a helytörténettel foglalkozó kutatóknak is rendelkezésére áll. A múzeum alapfeladatai közé tartozik a kiállítások rendezése is.
 A múzeum 1956-ban költözött mai székházába, a mai Múzeum utcában álló egykori bank épületbe. (képe fent látható).
A múzeum az ország leggazdagabb Kossuth Lajos-ereklye gyűjteménye, alapítóinak szándéka - többek között - ezek összegyűjtése, megőrzése és nyilvánosság elé tárása volt. A múzeumi feladatkör változásával azonban fokozatosan bővültek a múzeum gyűjteményei. Az elődök által kiépített alapokon az évtizedek alatt kialakult a történeti, a néprajzi, a régészeti, a képzőművészeti, a numizmatikai gyűjtemény, valamint az ezek kiegészítésére szolgáló segédgyűjtemények. Ez utóbbiak körét az adattár, a könyvtár, a fotónegatívtár és a diatár alkotják.
| Nyitva tartás: |
09.00-17.00 óráig, hétfőn szünnap |
| Belépődíj: |
felnőtteknek: 350 Ft
Kedvezményes: 150 Ft
Tárlatvezetés: 3.000 Ft |
| Állandó kiállítás |
| "Tükör valék..." Dokumentumok Kossuth Lajos életéből |
| Az 1917-ben alapított Kossuth Múzeum az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteménye. Kossuth személyes tárgyai, levelei, írásai, róla készült kiadványok ábrázolások, emléktárgyak alkotják ezt a páratlan kollekciót. A 2000-ben újjárendezett kiállítás e dokumentumok alapján mutatja be Kossuth Lajos életútját. |
|
Időszaki kiállítás |
|
Benedek Péter képei |
|
A különleges tehetségű parasztfestő 1949-től 1984-ig élt Cegléden. A műveiből rendezett kiállítás a magyar képzőművészet jellegzetes korszakát illusztrálja.
|
|
Patkós Irma |
|
A 20-30-as években szegedi primadonna, a 70-80-as években közismert filmszínész volt. A kiállításban a ceglédi születésű művésznő hagyatékának legfontosabb dokumentumait láthatják az érdeklődők.
JAZZDOB TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY
2000. november 27-én került átadásra a Szabadság tér 5. sz. alatt, Kármán Sándornak, a Ceglédi Dekor Stúdió vezetőjének irányításával.
Tel./fax: 53/321-068. Mobil: 20/9-724-974
Kármán Sándor hangszergyűjteményéből
2000. november 27-én Dobmúzeum nyílt Cegléden.
30 éve elkötelezett híve vagyok a doboknak. A 60-as évek végén kezdtem el levelezni a világ vezető ütőhangszergyáraival. Néhány év alatt akkora anyag gyűlt össze, mely már egy összehasonlító, elemző
munkára is módot nyújtott. Ezirányú kutatásaim első állomása az 1979-ben megrendezett ''Dob története'' c. kiállítás volt. Ez a kiállítás az afrikai doboktól,a harci, sámán, kisbíró dobokon keresztül az akkori legmodernebb elektromos dobszintetizátorokig, mindent meg akart mutatni. Tíz évvel később már beláttam, hogy az ütőhangszerek világa olyan gazdag, hogy alapos tanulmányozásához egy emberöltő is kevés, ezért kutatásaim tárgyát az utolsó száz évre összpontosítottam.
Ennek összegzése volt második dobtörténeti kiállításom "Százéves a jazzdob 1890-1990" címmel, amely pontosan megjelölte az utat az elkövetkező évekre. Itt volt először szükség arra, hogy a történet bemutatásához század eleji öreg dobfelszereléseket szerezzek be.
 Sajnos, nagyon kevés ép hangszer és dokumentum maradt a századforduló és a háború közötti időkből. Foglalkoztatott a gondolat, hogy ezeket össze kellene gyűjteni, restaurálni, és közkinccsé tenni egy hangszermúzem formájában.
Gyermekkoromban többször álmodtam arról, hogy egy ismeretlen helyen állok. Az egyik irány visszafelé visz az időben: Chick Webb, Buddy Rich, Gene Krupa elfelejtett öreg dobfelszerelései tűnnek elő a pókháló alól. A terem másik vége a jövőbe vezet, ahol látom milyen ötleteken dolgoznak a XXI. század hangszertervezői. Sok év telt el mire rájöttem, hogy ezt a helyet nem találhatom meg. Talán azért álmodom róla olyan sokszor, mert nekem kell megvalósítanom.
A Múzeum egyrészt emléket állítana legendás hangszereknek, egykor élt híres dobosoknak és dobkészítő mestereknek, másrészt élő közege lenne az ütőhangszeres kultúra népszerűsítésének. Kamaratermének korszerű színpadán rendhagyó zeneórákat, ütőhangszeres bemutatókat, dobtörténeti előadást, videóvetítést tarthatunk. Könyvtára kutató jelleggel is működne, ahol több ezer katalógus, több száz kotta és szakkönyv, videó és CD áll a látogatók rendelkezésére dobos és ütőhangszeres témakörben.
1990-ben néhány dobfelszereléssel, öreg fotókkal, dobverő és lábgépgyűjteménnyel autógarázsomban berendeztem egy házi múzeumot.
 Az eseménynek gyorsan híre ment és a látogatók egymásnak adták át a kilincset. Az elmúlt tíz év alatt gyűjteményem európai mércével mérve is jelentős lett, melynek jó hírét vitték a házi múzeumban megfordult világhírű dobosok és hangszergyárosok is. A helyzet megérett arra, hogy az eddig szűk réteg számára hozzáférhető magángyűjteményből nyilvánosan látogatható hangszermúzeum legyen.
Cegléd Város Önkormányzata a Dobmúzeum ügyét 1997-es döntésével egy 300m 2-es ingatlannal segítette elő. Az épület ideális helyen, Cegléd főterén áll, műemléki környezetben.
Az 1998-1999-es év az ingatlan rendbehozásával, az új funkciók számára alkalmas építészeti kialakításával telt.
Saját erőből és az üggyel együttérző támogatók segítségével a Múzeum technikailag elkészült.
Megnyitását az ezredforduló ünneplésére aktualizáljuk 2000. február 5-én az "Ütőhangszeres emlékek Magyarországon" c. kiállítással.
 Bár a Múzeum nyitását sokan várják, a dobok szerelmesei már évek óta járnak Ceglédre. 1993. tavaszán ugyanis nagyszabású emlékkoncertet rendeztem kitűnő dobtanárom "a magyar dobosok mestere", Kovács Gyula tiszteletére. Ennek sikere nyomán azóta minden év áprilisának utolsó szombatján találkoznak a legjobb dobosok a Ceglédi Sportcsarnokban. A koncertsorozat azóta felvette a Nemzetközi Dobos- és Ütős Gála nevet, mely nyolcadik alkalommal 2000. április 29-én kerül megrendezésre. |
1998-ban létrehoztuk a Magyar Ütőhangszeres Kultúráért Alapítványt, melynek célja valamennyi tevékenységünk koordinálása:
- A Dobmúzeum üzemeltetése és a gyűjtemény gyarapítása
- Dobos-és Ütős Gálakoncertek szervezése
- Az ''arany dobverő'' díj odaítélése évi egy alkalommal
- Művészeti pályázatok kiírása és finanszírozása
Kérünk mindenkit, aki teheti, segítse a gyűjtemény gyarapítását. Bármilyen régi dob, dobalkatrész, fotó, angszerkatalógus hasznos segítség lehet.
Nyitvatartás: hétfőtől- péntekig : 10-16
Ár: egyéni:500 ft, kedvezményes (diák,nyugdíjas)
TERMÉSZETRAJZI, VADÁSZATI MÚZEUM ÉS OKTATÁSI STÚDIÓ
2700 Cegléd, Bede szél 5.
vezetője: Ujházi György Mobil: 30/9-488-776
Ujházi György által alapított múzeum a Bede szél 5.sz. alatti házban, a Szent Hubertus Park szomszédságában áll. A kiállítás a különböző vadfajok és az élővilág érdekességeit, a vadászat tárgyi emlékeit, az erdő fáit, növényeit, az erdőirtás során elpusztult madárfészkeket mutatja be. A látogató megismerkedhet a talajvilág élővilágával, az ehető és mérges gombák jellegzetességeivel, valamint a kőzetek, kövületek, ásványok sokféleségével is.
A múzeum harmincöt fős termében ismeretterjesztő előadások és kiállítások is szervezhetők.
Nyitvatartás: péntekenként: 09-16óráig
Belépődíj: 250ft/fő
VÁROSI SPORTTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY
2700 CEGLÉD, GUBODY U. 9.
vezetője: Tószegi Miklós tel.: 53/320-028.
Néhány idős sportemberrel összefogva, 1978 decemberében hívtuk életre Cegléden a Sporttörténeti Bizottságot. Célul tűztük ki: összegyűjteni a város 100 esztendős sportmúltjának történeti adatait és tárgyi emlékeit, s ezeket kiadványok illetve kiállítások formájában eljuttatni a város közönségéhez, hogy megismerhesse művelődéstörténetének ezt a területét is.
Mi indított bennünket erre a munkára?
Az a szilárd meggyőződés, hogy a sport is szerves része életünknek, de ezzel a területtel a muzeológusok nem foglalkoznak, helytörténészeink pedig egyetlen sort sem írtak eddig róla.
Fölismertük, hogy ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk, akik tevőlegesen benne éltünk városunk sportmozgalmában.
Több mint egy évtizeden keresztül dolgoztunk minden hivatalos támogatás nélkül, míg végül 1991-ben városunk Önkormányzata átadta a Gubody u. 9. szám alatti épületet, hogy gyűjteményünket megfelelően elhelyezhessük és kiállítások formájában a nagyközönség elé tárhassuk.
1992. május 12-én Gallov Rezső államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke megnyitotta Cegléden a magyar vidék első sportmúzeumát.
Mi minden látható ma sporttörténeti gyűjteményünkben?
Több mint 1500 kötetes könyvtár, mintegy 7 fm-nyi levéltári anyag, melyek segítségével már tucatnyi tanári, edzői szakdolgozat és több középiskolás pályamű készült el.
Gyűjteményünkben található még sok ezer fotó, és több ezer tárgyi emlék: érmek, plakettek, serlegek, szobrok, zászlók, sporteszközök stb.
Minden látogató gyönyörködhet - többek között - a kontinens válogatott Zsengellér Gyula ezüst labdájában, Szondy István olimpiai - és világbajnok öttusázó éremgyűjteményében, Gál József birkózó világbajnoki aranyérmében, Máté Sári asztaliteniszező, Csordás György úszó, Ecser Károly súlyemelő, Bódi Jenő birkózó Európa bajnok tiszteletdíjaiban. S micsoda eszmei értékeket képviselnek az olimpiai és világbajnoki diplomák, melyeket a ceglédi sportolók nyertek el!
Sporttörténeti Bizottságunk fennállásának 25 éve alatt emléktáblát állított a ceglédi sport két "atyjának", Gubody Ferencnek, Paulovits Károlynak és a 17 ceglédi olimpikonnak.
Megrendeztük a vidéki sporttörténészek első országos találkozóját és számos megyei, városi értekezletet a sporttörténeti kutatás érdekében.
Eddigi kiállításaink:
- A ceglédi sport első évszázada
- Ceglédi olimpikonok
- A sport és irodalom
- A ceglédi labdajátékok története
- Az olimpiai játékok története
2002-ben a Múzeum fennállásának 10. évfordulóján nyitottuk meg első állandó kiállításunkat. Bizottságunk egyik legnagyobb érdeme, hogy maga ad ki helytörténeti munkákat, az általunk 1992-ben létrehozott Sporttörténeti Alapítvány segítségével.
Kürti Bélának, a Sportmúzeum alapítójának eddig nyolc helytörténeti munkája jelent meg, melyek közül a "Fejezetek a ceglédi sport múltjából" című könyve 1986-ban Ezüst Gerely díjban részesült.
Nyitv: kedden és csütörtökön: 14-18 óráig
INGYENES!!
INFORMATIKAI ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY
Különlegességnek számító magángyűjtemény.
Létrehozója: dr. Salamon József, a Török J. Szakközépiskola tanára, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság helyi szervezetének elnöke. A gyűjtemény megtekinthető, látogatható, előzetes egyeztetés alapján.
Cím: dr. Salamon József 2700 Cegléd, Pesti út 92.
Tel.: 53/312-650
Ma, amikor az informatika korát éljük és a számítógépek eddig soha nem tapasztalt iramú fejlődésének részesei vagyunk, érdemes visszatekinteni azokra a múltbéli eseményekre, melyek jelentős állomásai voltak a vejlődésnek.
Annak a fejlődésnek, amelynek gyümölcseit a ma embere szüretelheti le. Emlékeznünk kell - nem csak tiszteletből, de a további fejlődéshez nélkülözhetetlen okulás érdekében is - azokra az emberekre, akik találmányaik révén e történet aktív részesei voltak.
Mindenki számára tanulságos egymás közelében látni a régmúlt és a közelmúlt relikviáit. Különösen tanulságos, ha a ma használatos eszközökhöz hasonlítjuk azokat. A tanuló ifjúság számára pedig már önmagában is érdekes, hiszen nekik már a tíz évvel ezelőtti technika is történelem.
A gyűjtemény a számolástechnika fejlődésére koncentrál, átfogva az elmúlt háromezer évet.
AJÁNLÁS
A ceglédi Mózes család öntöttvas kályháinak megtekintését szívesen ajánlom mindenki figyelmébe.
A kiállítás a XIX. század második felében virágkorát élő vasöntészet művészi igénnyel megformázott emlékeit vonultatja fel, amelyek a történelmi Magyarország ma már jórészt határainkon kívül eső területén működő egykori vasöntödéiben készültek. Ekkor az ország 79 öntödéje közül mintegy 20 üzemben gyártottak a kimondottan ipari öntvényeken kívül ún. kereskedelmi öntvényeket is. Ezek közé tartoztak a háztartási eszközök, így a vasalók, a különféle mérlegek, súlyok, mozsarak, lábasok, tarkedlisütők, a takaréktűzhelyek és a kályhák.
Az öntöttvas kályhák a XVIII. század végén kezdik felváltani az addig használatos cserépkályhákat. A kisnemesi és polgári lakások, később pedig a paraszti szobák fűtésére alkalmas kályhák egyre több öntöde terméklistájára kerülnek föl. A csak fával fűthető egyszerűbb szerkezetek mellett megjelennek a szénnel, majd koksszal fűthető kályhák, s a rostélyos oszlopkályhákat főzőkészülékkel, melegítő- szinttel egészítik ki. A füst útját meghosszabbító, ún. etázskályhák, a huzatszabályozós, vagy a belső terelőlemezekkel, ill. tűzálló béléssel ellátott fűtőalkalmasságok választéka más-más variációban igyekszik a vevők igényeinek megfelelni.
A domborművek, a bordázatok növelik a hűsugárzó felületet, és a mintakészítő mestereknek módot adtak arra is, hogy a kor ízlésvilágának megfelelő klasszicizáló, romantikus vagy barokkos, majd később, a XX. század elején szecessziós motívumokkal díszített kályhákat gyártsanak.
A Mózes-féle gyűjtemény szinte minden jelentős kályhagyártó öntöde (Hizsnyóviz, Kalán, Nadrág, Dolha, Munkács-Frigyesfalva, Turjaremete, Diósgyőr) termékét felvonultatja, s ezek közül is a leglátványosabb, a szögletes keresztmetszetű, lapokból összeállítható, ún. szekrénykályhákból láthatunk itt szép példányokat. Bár a "Blansko" és "Teschen", valamint a "Horzovitz" jelzésű darabok nem a történelmi Magyarország öntödéinek a termékei, jelentőségük mégis nagy, mert a kereskedelem útján hazánk területére szállított korabeli termékek reprezentánsai.
Örülünk, hogy ismét gyarapodott a művészi öntöttvas tárgyak gyűjtőinek köre, s kívánom, hogy hasonló ismertségre tegyen szert, mint az ország más helységeiben lévő kollekciók. A gyűjtemény gondozásához további sok erőt, s a régi bányász-kohász köszöntéssel kívánok jó szerencsét.
CEGLÉDI GALÉRIA
A Ceglédi Kossuth Művelődési Központban működő Galéria kamaratárlatok színtere.
VÁROSI KOSSUTH
MŰVELŐDÉSI KÖZPONT
2700 Cegléd, Kossuth tér 5/a.
Telefon: 53/311-004, 311-927
A Kossuth Művelődési Központban működő Galéria kamaratárlatok színtere.
A városban és a környéken alkotó művészeken kívül országos hírű alkotókat is láthat a helyi közönség.
A határon kívül élő magyarokon túl bemutatkozási lehetőséget kaptak osztrák, német, dán és amerikai művészek .
A Galéria az elmúlt 15 év száznál több kiállításával országos rangot vívott ki.
Nyitv.: hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óráig
szombaton és vasárnap 08.00-12.00 óráig
INYGENES!
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
